Egyedül úgy, hogy soha nem vagy egyedül – a gyermekágyi magány

Kaposi Gabriella – 10 kérdés, 10 válasz | 4. rész

Talán ez a gyermekágy egyik legnagyobb problémája: a magány.

Mert kívülről úgy tűnik, hogy egy anya sosincs egyedül. Ott a baba, ott van a család, jönnek az első hetekben a rokonok, barátok, mindenki kíváncsi, mindenki ír, mindenki meglátogat.

Aztán egyszer csak ez elkezd kikopni.

Az apa visszamegy dolgozni. A barátok visszatérnek a saját életükhöz. A nagyszülők dolgoznak, vagy messze laknak. Az üzenetek egyre ritkábbak.

Közben az anya ott marad egy teljesen megváltozott élethelyzetben.

A világ körülötte megy tovább, csak az ő világa lassult le teljesen.

Ő pedig bekerül ebbe az ismétlődő mókuskerékbe: etetés, büfiztetés, pelenka, altatás, éjszakai kelések, aztán kezdődik elölről.

Lehet, hogy egész nap emberek között van, mégis egyedül érzi magát.

Ezért is olyan fontos, hogy ne csak azt kérdezzük egy friss anyától, hogy „na, milyen a baba?”, hanem azt is, hogy:

„És te hogy vagy?”

Mert lehet, hogy az elsőre azt fogja mondani, hogy „jól”.

De lehet, hogy ha megkérdezed még egyszer, és tényleg kíváncsi vagy rá, akkor azt mondja:

„Őszintén? Kurvára nem vagyok jól.”